Fogkövesség
Kutyák (főleg a kistestűek) és macskák gyakran szenvednek fogkövességtől. Hogy miért jelent ez nekik szenvedést? A fogkő – ami az étkezések során lerakódó plakkból alakul ki – tökéletes táptalaj különféle baktériumoknak. Ezek a baktériumok elszaporodva toxinjaikkal a szájüregben jobb esetben csak kellemetlen leheletet, rosszabb esetben ínygyulladást, szájnyálkahártya-gyulladást/fekélyt, foggyökérgyulladást, esetleg foggyökértályogot és a fogmeder csontjának károsodását okozhatják. Kistestű kutyákban az állkapocs törékennyé válhat és bizonyos részei fel is szívódhatnak. Egyes immungyengeséget okozó állapotok (pl. FeLV és FIV macskavírusok) ezt az állapotot fokozhatják. Akinek fájt már a foga, az tudja, hogy egészen kicsinek tűnő probléma is tud igen intenzív szenvedést okozni a szájüreg dús ideghálózata miatt. Nincs ez másképp állatainknál sem. Ami ennél is nagyobb probléma, hogy hosszabb ideje fennálló fogkövesség esetén ezek a baktériumok nagy mennyiségben eljutnak a vérárammal a különböző létfontosságú szervekhez, pl. szív, vese. Ezekben a szervekben pedig komoly problémákat okoznak, ilyen például a szívbelhártyagyulladás, ami maradandó és életminőséget rontó károsodást jelent, valamint a vesék erei elzáródhatnak (infarctusok), ezért idővel beszűkült vesefunkció alakulhat ki, ami pedig méreganyagok felhalmozódását okozza a szervezetben. Tehát mondhatjuk, hogy közvetve az állat halálát is okozhatja egy elhanyagolt fogkövesség.
Macskák foggyökérfelszívódási betegsége (Feline Odontoclastic Resorptive Lesion – FORL)
Ez a betegség, mint ahogy a neve is jelzi, csak macskákban fordul elő, közülük is bizonyos fajták hajlamosabbak rá a többieknél pl. a perzsák. A foggyökérfelszívódást a test saját csontbontontó sejtjei (odontoclastok) végzik, egyelőre ismeretlen okból. Sokszor csak az íny kipirosodása vehető észre kezdeti tünetként, de előfordulhat szájszag és rágási nehézség is már egészen korai szakaszban. Néhány esetben fizikális elváltozás a szájüregben nem látható, csak fogászati röntgenen figyelhető meg a betegségre utaló jel. Ami egyértelművé szokta tenni, hogy a macskának fáj a foga/ínye, az az íny érintésekor jelentkező szájrezegtetés. Három formája ismert a betegségnek: gyulladásos, nem gyulladásos és a felszíni felszívódással járó (fogkorona részei szívódnak fel). Utóbbi a száj ph-jának savas irányba történő eltolódása miatt alakulhat ki, ezért gyakoribb lehet szőrlabdát rendszeresen visszaöklendező macskákban, refluxos tüneteknél, krónikus hányás esetén. A fogakat, melyeknek egy része már felszívódott, minél előbb szükséges eltávolítani, a fertőzések és a fájdalom elkerülése vagy megszüntetése érdekében. Sajnos a végleges megoldást a fogak eltávolítása jelenti, emiatt ezek a macskák hamar elvesztik teljes fogazatukat.
Fogak sérülései, kopása
Fogak sérülését több minden okozhatja pl. csont, kő vagy fadarab. Lekopásukat gyakori bot- vagy kőrágcsálás és nem megfelelő anyagból készült labdával való játék is eredményezheti, valamint egyéb viselkedészavarok, pl. szeparációs probléma miatti kennel/kerítés rázása, rágása.
Fogak sérülékenységére hajlamosíthat a korai életkorban kialakult tápanyaghiány.
Ezeket a fogakat el kell távolítani, ha sérült a pulpa és/vagy a gyökér állománya. Fogászati szakellátást végző kollégák különféle technikákkal bizonyos esetekben képesek pótolni a fedetlen részt, illetve implantátumot készíteni. Igény esetén tudunk elérhetőséget adni hozzájuk.
Fogászati betegségek kezelése
Kisállatok fogászati ellátását alaposan csak altatásban/bódításban lehetséges elvégezni. Ezért az állatnak éhgyomorra kell érkeznie. Átvétel előtt fizikális vizsgálatot végzünk (pl. láz, vagy bármilyen fertőzéses betegség esetén előbb azt kell kezelnünk, mert növelné az altatási rizikót). Minden esetben javasolt vérvétel – laborvizsgálat, valamint idősödő (6-7 év feletti) állatok esetén szív ultrahang vizsgálat is. Ezek az altatási rizikó felmérése céljából fontosak, mert befolyásolják az altatás hosszát és az alkalmazott szereket.
Ha mindent rendben találunk, akkor megkezdjük az anesztéziát, majd a fogászati beavatkozást. Ha a fogászati kezelés alatt mozgó, fogínysorvadás miatt szabaddá vált nyakú, vagy gyulladt fogat találunk, azt szükséges eltávolítanunk a fentebb már említett későbbi szövődmények elkerülése érdekében. A fogászati kezelésre történő megbízással erre engedélyt kérünk a gazditól, amit alá is íratunk vele. Ha kiállítási egyedről van szó, azt előre jeleznie kell számunkra a gazdinak, a kanülálás előtt történő nyírás, illetve esetleges húzás esetén a kórlap részletezése miatt.
Az ébredést folyamatosan monitorozzuk, csak éber állatot adunk haza. Indokolt esetben otthonra fájdalomcsillapítót, antibiotikumot is biztosítunk. Érdemes 6 havonta kontrollra jönni, ha kedvencünk hajlamos a fogászati problémákra.
!FONTOS! Az alábbi tünetek esetén kell fogászati betegségre gyanakodni
- ha kisállata elfordul az ételtől pár falat után
- nem szívesen eszi a száraztápot
- rágás közben fájdalmat jelez (pl. nyávog, nyüszít)
- csak az egyik oldalon rág
- extrém szájszaga van
- erősen nyálzik, nyammog
- duzzanat jelenik meg a száj környékén (főként szem alatt)
- eddig szerette a labdázást/húzogatós játékot, de hirtelen már nincs kedve hozzá
- hirtelen fellépő agresszív viselkedés fajtárssal vagy emberrel szemben
Érdemes kisállatunkat hozzászoktatni már OTTHON a szájvizsgálathoz pl. jutalomfalattal vagy játék közben felhúzva az ínyét, nyitogatva a száját, ugyanis javasolt legalább havonta belenézni a szájába, hogy megelőzhessük a komolyabb problémákat. Szükség esetén nem szégyen tréner segítségét kérni.
Megelőzés
Javasolt naponta/heti több alkalommal a fogmosás. Erre a célra különböző fogkefék, fogkrémek kaphatók, de a tiszta vízzel történő fogmosás is hatékony. Megelőzés céljából egyéb állatgyógyászati készítmények is alkalmazhatók ételre szórható porok, ínyre kenhető készítmények és ivóvízbe önthető oldatok formájában. Speciális rágórudak, jutalomfalatok adhatók alkalmanként. Állatpatikánkban további felvilágosítást kaphat a termékekről, segítünk választani.
Használjunk fogkímélő labdákat, kerüljük a teniszlabdával való játékot, ne engedjük, hogy állatunk botokat, köveket rágjon. Ha szokatlan dolgokat eszik/rág a kisállatunk, teljes kivizsgálás javasolt vérvétellel az esetleges belgyógyászati okok (pl. pajzsmirigyproblémák) kizárása céljából. Ha ezek a vizsgálatok negatívnak bizonyulnak, akkor viselkedésterápia (megfelelő szakember segítségével) megoldhatja a problémát.
Keressen minket bizalommal!
